Választási előrejelzés survey adatokból

Projekt időtartama: 2024. február - 2025. február

Kutatócsoportunk az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) támogatásával valósította meg 2024. február és 2025. február között az „Új módszer a becslések pontosságának növelésére az empirikus társadalomkutatásban: elérhetőség-alapú utólagos rétegzés” című projektet. A projekt célja az volt, hogy egy új, elérhetőségi jellemzőkön alapuló utólagos súlyozási módszertant fejlesszünk ki a survey-alapú társadalomkutatás pontosságának növelése érdekében.

A kutatás célja és háttere

A projekt központi kérdése az volt, hogy miként lehet pontosabb választási előrejelzéseket készíteni survey adatokból, ha nem kizárólag a hagyományos demográfiai jellemzők (pl. nem, életkor, iskolai végzettség) mentén súlyozzuk az adatokat, hanem olyan jellemzőket is bevonunk, amelyek az egyének elérhetőségére, válaszadási hajlandóságára és témával kapcsolatos érdeklődésére utalnak.

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokat megelőzően két hullámban végeztünk telefonos adatgyűjtést, az Ipsos kutatócég közreműködésével: az első lekérdezés 2024. május 14-18. között, míg a második hullám a választásokhoz közelebb eső időpontban, 2024. május 29. és június 4. között valósult meg.

A kérdőívben – a választásokhoz kötődő kérdéseken túl – speciális proxy kérdéseket is alkalmaztunk, melyekkel olyan rejtettebb jellemzőket mértünk, mint például a válaszadó témával kapcsolatos érdeklődése, közösségi médiahasználata, elérhetősége vagy az interjú időpontja.

Eredmények és elemzések

A kutatás során többek között:

  • csoportosítottuk a válaszadókat elérhetőség és válaszadási jellemzők szerint;
  • alternatív súlyozási eljárásokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik az elérhetőségi tényezőket, illetve a politikai érdeklődést;
  • összevetettük az így készült előrejelzéseket más közvélemény-kutatások eredményeivel;
  • természetesnyelv feldolgozással (NLP) azonosítottuk a fontosabb kampánytémákat, közösségi média adatok bevonásával;
  • kísérletet tettünk a Facebookról származó és a survey adatok kombinálására;
  • vizsgáltuk a telefonos panelhatásokat, valamint a válaszhiány (nonresponse) struktúráját;
  • teszteltük, hogy milyen mértékben javíthatja a becslések pontosságát az új megközelítés.

A projekt hozzájárult ahhoz, hogy árnyaltabban lássuk a survey-alapú becslések megbízhatóságát, különösen a választási előrejelzések esetén, ahol a valós választási eredmény egy viszonyítási pontként szolgálhat.

Projektbemutató záróesemény

A projekt eredményeit 2025. május 27-én mutattuk be egy nyilvános eseményen, amelyet élénk érdeklődés kísért. A bemutatón a kutatócsoport tagjai ismertették a módszertani újításokat, az adatfelvétel részleteit, a folyamatban lévő kutatásokat, valamint az eredmények legfontosabb tanulságait. A program során elhangzott előadásokhoz tartozó rövid absztraktok, prezentációk, valamint az esemény plakátja is elérhető.

Absztraktok:

Alulmondók, perzisztensek, felülmondók – pártválasztók és pártot nem választók típusai

Kampánytémák online és offline: Hogyan vizsgáljuk a kampánytémák fontosságát facebookon és surveyben?

Új adatkorrekciós megközelítések – súlyozás politikai érdeklődés és elérhetőség alapján

Prezentációk:

  1. előadás: Választási előrejelzés survey becslésekkel – bevezetés
  2. előadás: Alulmondók, perzisztensek, felülmondók – pártválasztók és pártot nem választók típusai
  3. előadás: Kampánytémák online és offline: Hogyan vizsgáljuk a kampánytémák fontosságát facebookon és surveyben?
  4. előadás: Új adatkorrekciós megközelítések – súlyozás politikai érdeklődés és elérhetőség alapján

Plakát (PDF)

Résztvevő kutatók

Rudas Tamás

Professor Emeritus, ELTE TáTK Statisztika Tanszék

Szeitl Blanka

Adjunktus, ELTE TáTK Statisztika Tanszék

Túry-Angyal Emese

Adjunktus, ELTE TáTK Statisztika Tanszék

Katona Eszter Rita

Adjunktus, ELTE TáTK Társadalomkutatások Módszertana Tanszék

Nagy Bernadett

Hallgató, ELTE Survey statisztika és adatanalitika MSc

Sarnyai Benedek

Hallgató, ELTE Survey statisztika és adatanalitika MSc

Faragó Sára

Hallgató, ELTE Szociológia BA

Kovács Benedek

Hallgató, SZTE Matematika BSc