A társadalmilag érzékeny viselkedések – például az alkoholfogyasztás – mérése különösen nagy kihívást jelent a kérdőíves kutatásokban. Az ilyen témák esetében a válaszadók hajlamosak lehetnek fogyasztásuk aluljelentésére, ami jelentősen befolyásolhatja a kutatások eredményeit és az ezekre épülő következtetéseket.

Ebben a projektben egy 2025-ös ELTE Egyetemi Kiválósági Alap által támogatott kutatás eredményein dolgozunk tovább. Projektünk célja annak vizsgálata, hogy milyen mértékben torzíthatják az önbevallásos kérdőívek az alkoholfogyasztás mérését, és milyen társadalmi tényezők állhatnak e torzítások hátterében. Vizsgálatunk főleg a European Social Survey (ESS) 11. hullámának alkoholfogyasztási moduljára, valamint az ELTE Panelstory 2025–2026 önkitöltős adatfelvételére épül.

Eredményeink szerint a kérdőíves felmérésekben mért alkoholfogyasztás jelentősen elmarad a kereskedelmi statisztikák alapján becsülhető szinttől. A nők körében különösen erősen megjelent az alkoholfogyasztás társadalmi stigmatizáltságának érzékelése és az alkoholfogyasztás elhallgatásának feltételezése, ami hozzájárulhat az önbevallás torzulásához. A kutatás rámutat arra, hogy a kérdőíves adatfelvételek eredményeinek értelmezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a mérési hibákra és az érzékeny kérdésekből fakadó torzításokra. Az ilyen módszertani vizsgálatok hozzájárulnak a survey kutatások adatminőségének javításához és a társadalomtudományi következtetések megbízhatóságának növeléséhez.

A projektben résztvevő hallgatók TDK és alapszakos szakdolgozat formájában vizsgálják a kérdést.

Barta Péter dolgozata itt olvasható.

Tóth Rebeka a projekthez kapcsolódó alapszakos szakdolgozatával elnyerte a 2025/2026-os tanév év szakdolgozata címet. Munkája itt olvasható.